VÁLLALÁSI FELTÉTELEK

Autócentrum Szabó Kft.


ÁLTALÁNOS VÁLLALÁSI FELTÉTELEK
A vállalkozó az alábbi, a minőségirányítási rendszerében pontosan meghatározott feltételek mellett fogadja javításra, környezetvédelmi felülvizsgálatra és előzetes gépjárműfenntartói vizsgálatra az ügyfél által átadott járművet.

1. Az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálati tevékenységét a vonatkozó jogszabályi, hatósági, szabvány és egyéb előírások betartásával végzi. Az előírásokat a minőségirányítási rendszerében a dokumentumok nyilvántartása, Hatályos jogszabályok jegyzéke, Érvényes NKH Szabályzatok, utasítások jegyzéke, szabványok feljegyzésen tartja nyilván a Dokumentumok, feljegyzések kezelése eljárásban előírtak szerint. A folyamatokat szabályozó eljárásokban hivatkozik az adott tevékenységre vonatkozó jogszabályi, hatósági előírásokra, a kapcsolódó felelősségi körök meghatározásával.

A környezetvédelmi felülvizsgálat, műszaki vizsgáztatás részletes szabályozását, jogszabályi alapját és a vizsgáztatás személyi feltételeit folyamat eljárás szabályozza.

2. A Vállalkozás meghatározta a tanúsítványadó munkakörben foglalkoztatott munkatársak alkalmazásának személyi, szakmai feltételeit, amelyet a munkaköri leírásokban rögzített. Biztosítja a tanúsítványadók továbbképzésének személyi és anyagi feltételeit. A képzések tervezését és végrehajtását a Képzési terv feljegyzésen dokumentálja, illetve a jogosultságot igazoló okirat másolatát csatolja tanúsítványadó személyi anyagához. A tanúsítványadó munkatársak felelősségi és hatásköri leírások alapján megtenni.

3. Az ügyvezető felelős az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálathoz szükséges infrastruktúra biztosításáért. Az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálattal összefüggésben végrehajtásra kerülő hatósági ellenőrzések végrehajtósági feltételeinek maradéktalan biztosításáért, az ellenőrzést végzők tevékenységének segítéséért az ügyvezető a felelős. Minden munkatárs köteles az ellenőrzést végző hatóságok részére, a munkaköréhez tartozó, kért felvilágosítást, igényelt tájékoztatást megadni. A végrehajtott ellenőrzésekről készült jegyzőkönyvekben, határozatokban, egyéb dokumentumokban rögzített feladatok határidőre, az előírások szerint történő végrehajtásáért az ügyvezető igazgató a felelős.

A Vállalkozás szervezeti felépítése biztosítja az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálat szervezeti elkülönítését. A tanúsítványadók és az elszámolásért felelős munkatársak közvetlenül a műszaki vezető alárendeltségébe tartoznak. Felelősségi körüket a munkaköri leírások tartalmazzák.

A gépjárművek műszaki vizsgáztatás a területileg illetékes Közekedési Felügyelet által kijelölt vizsgabiztossal történik.

Az eljárások részletesen szabályozzák a műszaki vizsgáztatással kapcsolatos elszámolásokat, nyilvántartások a KIV, GJM programok használatát.

4. A megrendelések felvételénél és a teljes járműfenntartási folyamat alatt az ügyfelek között megkülönböztetést( faji, nemi, nemzeti,…) nem teszünk, és az ilyen jellegű tevékenységeket dolgozónk részéről megtiltom, függetlenségre vonatkozó kötelezettségeknek a megsértése elbocsátást eredményez!


5. A Vállalkozás minden kívülről szerzett, vagy az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálat során tudomására jutott információt bizalmasan kezel, azt harmadikféllel nem osztja meg. E rendelkezés alól kivételt képez az államigazgatási eljárás lefolytatásához kötelezően nyújtandó információk köre.

6. Az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálatban résztvevő alkalmazottak jogait és kötelességeit a Munkaköri leírások rögzítik.

7. A Vállalkozás vezetése az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálatában résztvevőket

pártatlan, független munkavégzésre kötelei. Ezt a kötelezettségüket minden munkatárs esetben a Munkaköri leírásban rögzítette, a kötelezettség megsértése elbocsátást eredményez.

8. A Vállalkozás ügyvezetője felelősséget vállal azért, hogy a Vállalkozás műhelyében végzett előzetes gépjárműfenntartói vizsgálati tevékenységet az érvényes jogszabályi és hatósági előírásoknak megfelelően, ellenőrzött és felügyelt körülmények között hajtja végre. A rendszeresen végzett, szúrópróbaszerű, mintavételes ellenőrzéssel a Vállalkozás a műszaki vezetőt bízza meg,- a megbízást munkaköri leírásban rögzítette. A műszaki vezető a végrehajtott ellenőrzéseket a Megrendelés/Munkalap bizonylaton aláírásával igazolja. Az ellenőrzések alkalmával feltárt eltérésekről köteles az ügyvezetőt haladéktalanul tájékoztatni, illetve ügyvezető döntése alapján intézkedni az eltérés és a kiváltó okok megszüntetésére.

A műszaki vezető köteles az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálati tevékenységről évente beszámolni a Vállalkozás vezetésének.

9. A Vállalkozás a kijelölésben szereplő jármű kategóriánkénti műszaki és vizsgálati tevékenységét az 5/1990 (IV.12.) KÖHÉM rendeletben, illetve a 7/2002 (VI.29.) GKM-BM-KvVM előírásokban foglaltaknak megfelelően végzi. A vállalkozásnál használt CDR gyűjteményben található technológia alkalmas a jogszabályokban illetve a NKH Szabályzatban előírt vizsgálati eljárások megfelelő végrehajtására.

10. Az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálati tevékenység elemeit a jelen eljáráson kívül részletesen a minőségirányítási kézikönyv és a folyamatleírások szabályozzák.

11. A Vállalkozás a minőségirányítási rendszer dokumentumait úgy alakította ki, hogy azok a megfelelő szakaszokban nevesítve tartalmazzák a dokumentumok készítésekor érvényes, hatályos, jogszabályokra, szabványokra, műszaki előírásokra, NKH Szabályzatokra történő hivatkozásokat. A változások kezelését az ügyvezető igazgató végzi.

12. Az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálattal kapcsolatos adatok és dokumentumok, bizonylatok ellenőrzési, jóváhagyási, érvényesítési/érvénytelenítési, alkalmazási, felülvizsgálati, megőrzési folyamatainak dokumentálási kötelezettségeit a jelen eljáráson kívül a minőségirányítási kézikönyv és a leírások szabályozzák. Az eljárásban rögzített betartásáért és betartásáért az ügyvezető a felelős.

13. Az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálat során kiállított Tanúsítványokat, a mérési eredményeket tartalmazó papíralapú bizonylatokat, a munkavégzést igazoló Munkalapot, a tevékenységet követő ötödik év végéig, visszakereshetően, a műszaki vezetőnek meg kell őriznie. A megőrzés helye a műszaki vezetői iroda kijelölt iratszekrényei. A műszaki vezető felelős azért, hogy az iratok tárolása olyan módon történjen, amely megakadályozza azok károsodását, megsemmisülését, elvesztését, illetéktelenek hozzáférését.

14. A Vállalkozás előzetes gépjárműfenntartói vizsgálattal kapcsolatban tanúsítványadói tevékenységet végző munkatársak személy szerinti azonosítását a Közlekedési Főfelügyelet által kiadott, névre szóló Bizonyítvány sorszám, vagy a tanúsítványadó sajátkezű aláírása alapján lehet végrehajtani. Az elektronikus adatok rögzítésénél, hozzáférésénél a személyi kódok alapján biztosított a tevékenységet végzők megkülönböztetése.

15. Az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálattal kapcsolatos elektronikus módon rögzített adatok kezelése a következők szerint történik:

~ KIV, GJM programok: a programok telepítését, frissítését, a munkatársak betanítását a NKH szakemberei /megbízottjai végzik. Adatrögzítést csak a műszaki ügyintéző végezhet. A programok nem megfelelő működése esetén a vezényelt vizsgabiztos a műszaki átvizsgálást felfüggeszti, a műhelyvezető kötele intézkedni a hiba bejelentésére, elhárítására, az NKH felé.

~ A környezetvédelmi felülvizsgálat során alkalmazott 3 SZ-s Kft. adminisztrációs programját (Verzió: 3.0.2.11) a tanúsítványadó kezeli. A program nem megfelelő működése esetén a tanúsítványadó a környezetvédelmi felülvizsgálatot felfüggeszti, a műhelyvezető köteles intézkedni a hiba bejelentésre, elhárításra a 3 SZ-s Kft. felé.

~A vizsgáló- és mérőberendezésekben alkalmazott programok kezelését a tanúsítványadó végzi (motordiagnosztika, fékpad, lengéscsillapító mérés). A program, berendezés meghibásodása esetén a vezényelt vizsgabiztos vagy a tanúsítványadó a tevékenységet megszakítja. A műhelyvezető köteles intézkedni a berendezés szakszervízbe történő javítása, hitelesítésére/ kalibrálásra.

~ A tevékenység során alkalmazott programok alapján tárol adatok a vonatkozó jogszabályi, hatósági előírásoknak megfelelő formában és adathordozón kell a használatot követően az iratszekrényben tárolni. A műhelyvezető felelős az adatállomány, adathordozók károsodásmentes tárolásáért, a nem jogosult hozzáférések megakadályozásáért, a hatóságok részére történő adat- és adathordozó-szolgáltatási kötelezettségek betartásáért.

16. A Vállalkozás a végzett előzetes gépjárműfenntartói vizsgálati tevékenységre vonatkozó Vállalási feltételeit a gépjárműjavító, -karbantartó szolgáltatások vállalási szabályzatának elkészüléséről és a minőségvizsgálat igénybevételéről szóló irányelvben foglaltaknak megfelelően készített el. A Vállalási feltételeiben rögzített a Kormányrendeletben előírt jótállási kötelezettségeket. A garanciális kötelezettségeit a Ptk. vonatkozó előírásai szerint a Vállalás.

17. A Vállalási feltételeket az ügyfelek számára hozzáférhető módon az ügyfélváróban, a műhelyvezetői irodában közzé kell tenni. A Vállalási feltételek ügyfelek részéről történő hozzáférést semmilyen módon nem lehet megakadályozni vagy korlátozni. A Vállalási feltételek mellett tételesen közzé kell tenni az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálat hatóság által megállapított díjait tartalmazó érvényes táblázatot. Az előírások betartásáért a műszaki vezető a felelős.

18. A nem megfelelőnek minősített jármű átadásakor az átadást végző műszaki vezető szóban is köteles az ügyfelet tájékoztatni a nem megfelelőség okáról. Az ügyfél a nem megfelelő gépjárművel a telephelyét csak a Megrendelés/ Munkalap aláírását és egyik példányával átvételét követően hagyhatja el.

19. A Vállalkozás a végzett előzetes gépjárműfenntartói vizsgálat során alkalmazott Megrendelés/ Munkalap formátumát úgy alakította ki, hogy az utaljon a tevékenységre vonatkozó Vállalási feltételekre (Vállalási Szabályzatra).

A munkavégzés megrendelésekor az ügyfélnek aláírásával és a dátum feltüntetésével a következő nyilatkozatot kell tennie. „A felsorolt munkákat a kifüggesztett Vállalási feltételeknek (szabályzatnak) megfelelően megrendelem.” E nyilatkozat hiányában vagy érvénytelensége esetén a munkát megkezdeni nem lehet. A munkavégzés megkezdése előtt a munka elvégzésével megbízott munkatárs köteles ellenőrizni a nyilatkozat meglétét, érvényességét. Érvénytelen a megrendelés, ha hiányzik a megrendelés dátuma és a megrendelő aláírása.

20. A Vállalási feltételek rögzítik az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálatra elvállalt jármű tárolásának, mozgatásának szabályait, illetve az okozott kárért történő felelősségvállalást.

Az ügyfél a gépjárművel az udvaron kialakított, vizsgálatra váró gépjárművek parkolóhelyéig közlekedhet, saját felelősségre. A parkolóhelytől a vizsgálatig, a vizsgálat során, illetve a vizsgálatot követően a vizsgált gépjárművek parkolóhelyéig mindennemű, gépjárművel történő mozgást csak a kijelölt és járművezetésre alkalmas állapotban lévő szerelő, illetve műszaki vezető végezhet.

A Vállalkozás az által végzett előzetes gépjárműfenntartói tevékenység közben, az általa okozott, neki felróható károkért teljes körű felelősséget vállal, mely tekintetében érvényes biztosítással rendelkezik.

21. Az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálatra átvett gépjárművek gondos kezeléséért, védelméért a szennyeződés, a rongálódás és a lehetséges károk megakadályozásáért a tanúsítványadó a felelős. A munkavégzést a műszaki vezető köteles ellenőrizni, eltérés esetén a tevékenységet megszakítani, az érintett munkatárssal saját hatáskörben eljárni.

A Vállalkozás az érintett munkatársaknak három garnitúra munkaruhát biztosít, akik kötelesek a munkájukat tiszta ruhában végezni, illetve gondoskodni a munkaruha tisztíttatásáról. A felülvizsgálati folyamat során a járművek védelme érdekében a tanúsítványadók kötelesek használni a rendelkezésükre bocsátott ülésvédőket, kormányvédőket, sárvédő-takarókat. A felsorolt, járművédő feladatuk ellátására alkalmatlanná vált eszközök cseréjéről a műszaki vezető intézkedik.

A Vállalkozás területén éjszakára ott maradó gépjárműveket riasztó. és tűzjelző berendezéssel ellátott, zárt térben kell elhelyezni. A műszaki vezető feladata, a tevékenységek olyan módon történő szervezése, hogy a - gépjárművek méreteit figyelembe véve - csak a biztonságosan tárolható darabszámú gépjármű maradjon éjszakára a Tanműhelyben.

22. A vonatkozó munkabiztonsági jogszabályok alapján a Vállalkozás ügyvezetőjének (munkavédelmi megbízottjának) a feladata az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálati tevékenységgel kapcsolatos belső munkavédelmi utasítások elkészítése, az érintett oktatása, az oktatás dokumentálása, az utasításokban foglaltak betanításának ellenőrzésére, és az utasítások aktualizálása.

23. Az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálati tevékenységnek Vállalási feltételeiben rögzített a Vállalkozásvezetése, hogy minden, a tevékenységgel kapcsolatos panasszal előítélet nélkül foglalkozik. A meghozott döntéseket, a végrehajtott intézkedések eredményességét a Vezetőségi átvizsgálásokon meghatározottak szerint értékeli.

24. Az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálati tevékenységgel, kapcsolatos ügyfélpanasszal a Vállalkozás vezetősége a Helyesbítő és megelőző tevékenységgel eljárásban rögzített eljárási rend és dokumentálási kötelezettség szerint foglalkozik. A végrehajtott intézkedések eredményességét a Vezetőségi átvizsgálásokon értékeli.

25. A Közlekedési Felügyelet ellenőrzései során feltárt, az ellenőrzési jelentésben, vagy jegyzőkönyvben rögzített, az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálati tevékenységgel kapcsolatos hiányosságokat a műszaki vezető haladéktalanul köteles jelenteni a Vállalkozás ügyvezetőjének. A Vállakozás vezetősége a Helyesbítő és megelőző tevékenységek eljárásban rögzített eljárási rend és dokumentálási kötelezettség szerint foglalkozik a feltárt hiányosságok kezelésével. Az intézkedésről az ellenőrzést végző hatóságot írásos anyagban kell tájékoztatni. A végrehajtott intézkedések eredményességét Vezetőségi átvizsgálásokon kell értékelni.


A JÁRMŰ ÁTVÉTELE JAVÍTÁSRA
Amennyiben a vállalkozó rendelkezik a kért szolgáltatás elvégzéséhez szükséges feltételekkel, akkor a gépkocsit az erre feljogosított dolgozójával megvizsgáltatja, aki hibafelvételezés után meghatározza a szolgáltatás technikai kivitelezésének módját és a megrendelő lapon (munkalap) feltünteti az elvégzendő szolgáltatást.

A vállalkozó, illetve erre feljogosított dolgozója írásban közli a megrendelővel a kért munkák elvégzésének a munka elvállalásakor várható legmagasabb – tájékoztatásul szolgáló vállalási díját és a szolgáltatás határidejét, továbbá leltárjegyzéket készít a gépkocsi karosszériáján található sérülésekkel együtt, majd ezt a lapot mindketten – megrendelő és vállalkozó megbízottja – aláírásukkal hitelesítik.

Ha a szolgáltatás elvállalásakor az elvégzendő munkák köre pontosan nem állapítható meg, akkor a szolgáltató a várható díj legmagasabb összegét adja meg vállalási díjként.

A gépkocsiban hagyott személyes tárgyakért és egyéb vagyontárgyakért a vállalkozó felelősséget nem vállal és ezekről leltárjegyzéket sem készít.

A megrendelő (munkalap) egyik példánya a megrendelőé, amely egyúttal a gépkocsi átvételének elismervényül is szolgál. A munka elkészülte után a megrendelő a megrendelőlappal igazolja a jármű átvételének jogosságát a vállalkozónál.

A megrendelés alkalmával a megrendelő köteles a vállalkozó részére átadni a gépkocsival a együtt annak kulcsait, forgalmi engedélyét, környezetvédelmi igazoló lapját, valamint a kötelező felelősségbiztosítás meglétét igazoló okmányt. Ha a megrendelő részletes árajánlatot kér a gépkocsi-javításba vétele előtt úgy külön írásbeli megbízásra – díj ellenében – a vállalkozó azt számára elkészíti beleértve a hibafeltárással kapcsolatos esetleges részleges megbontást és a műszeres vizsgálat költségeit is.

Ha az ilyen módon elkészült árajánlat után a megrendelő a szükséges munkák elvégzését mégsem kéri, úgy a gépkocsin megbontott egységek visszaszerelése, illetve a gépkocsi üzemképes állapotba hozatala a vállalkozónak nem képezi feladatát. Ezen esetben a megbontott gépkocsi elszállításáról a megrendelő köteles gondoskodni.

Amennyiben a megrendelő külön megbízást nem ad a vállalkozónak az eredeti állapotú üzemképesség helyreállítására, akkor a vállalkozó azt felelősség nélkül, szükségjavítás jelleggel, díjazás ellenében elvégzi, ha a hibafeltárás során a közlekedésbiztonságot befolyásoló hiba nem volt észlelhető.

A műszeres hibafeltárás által érintett körben a hibafelvétel során nem fedezett hibát a vállalkozó díjtalanul kijavítja.

A megrendelő részére készített árajánlat 3 naptári napig érvényes, ha a megrendelő a gépkocsiját nem hagyja a vállalkozó telephelyén, hanem azt tovább üzemelteti. A fenti határidőn belül is megszűnik az érvényesség, ha a gépkocsiban a felvételi állapothoz képest változás következik be újabb (pl.: meghibásodás, baleset, stb.).

Ha az elvégzendő munka a jármű további használhatóságát befolyásolja, a vállalkozó ezt írásban a megrendelő tudomására hozza.

A telephelyen belül, illetve a próbaút során a járművet a megrendelőn kívül csak a vállalkozásnál alkalmazásban lévő. érvényes vezetői engedéllyel rendelkező, vezetésre alkalmas állapotban lévő (nem áll alkohol, gyógyszer vagy más szer hatása alatt) dolgozó vezetheti. A mozgás során keletkezett károkért- amennyiben azt a vállalkozás dolgozója okozta – a vállalkozás teljes anyagi felelősséggel tartozik.


A MEGRENDELÉS TELEJESÍTÉSE SORÁN ADANDÓ ESEMÉNYEK
Ha a szolgáltatás elvállalásakor nem volt pontos megállapítható, hogy milyen munkák, elvégzésére van szükség, akkor előre nem látott és a megrendelt munkával közvetlen összefüggésben lévő hibák – pl. a megbontás vagy a műszeres vizsgálat során feltárt hibák- felfedezése esetén, a vállalkozó azokat külön megrendelés nélkül is megjavíthatja, ha a javítás összes költsége nem haladja meg azt az összeget, vagy attól legfeljebb + 10 %-kal magasabbat, amit a megrendeléskor a szolgáltatás várható legmagasabb díjaként meghatároztak. Ha a munka végzése során a vállalkozó olyan előre nem látott hibát fedez fel, amely a megrendelt munkával nincs összefüggésben, függetlenül attól, hogy az a közlekedésbiztonságot érinti-e vagy sem, illetve a felfedezett hiba a megrendelet munkával összefüggésben van ugyan, de annak kijavításával a szolgáltatás várható legmagasabb díjaként meghatározott összeg emelkedne, akkor köteles a hiba felfedezéséről és az ezzel kapcsolatos munka díjáról a megrendelőt haladéktalanul telefonon, vagy személyesen értesíteni és ezt a munkalapon rögzíteni. Ezt a munkát a vállalkozó csak külön megrendelésre végezheti el, új elkészülési határidő kijelölése mellett.

Az előzőekben leírtak figyelembevételével a közlekedésbiztonsági szempontból szükséges javítás meg nem rendelése esetén, a hibás gépjármű megrendelőnek történő átadásakor a vállalkozó köteles írásban közölni, hogy a jármű a közúti forgalomban nem vehet részt és ennek tudomásul vételét a megrendelővel igazoltatni kell (aláírás). A hibás gépkocsielszállításáról a megrendelő köteles gondoskodni.

Amennyiben a megrendelt munka elvégzését az előzőekben leírtakon kívül egyéb ok akadályozza (alkatrész-szállítási késedelem, stb.), azt a határidő lejárta előtt a megrendelővel írásban közölni kell.

A szolgáltatás teljesítése közben okozott károkért a szolgáltató felelősséggel tartozik. A kártérítési igényt írásban kell bejelenteni.

Amennyiben a szolgáltatás olyan akadályokba ütközik, amely miatt azt a vállalkozó elvállalni nem tudja azt ügyféllel a jármű átvétele előtt részletes indoklással köteles közölni (pl. kapacitáshiány, mérőműszer nem megfelelőssége, stb.).


ELKÉSZÜLT GÉPKOCSI ÁTADÁSA, SZÁMLÁZÁS
A vállalkozó a gépkocsi javításának befejezéséről értesíti a megrendelőt. Ha a megrendelő a készre jelentés kézhezvételétől számított 8 naptári napon belül nem veszi át a gépkocsit, a szolgáltató tárolási díj felszámolására jogosult.

Amennyiben a megrendelő vagy megbízottja az ajánlott levélben megküldött készre jelentés ellenére a gépkocsit 6 hónapon belül nem veszi át, a szolgáltató a javítási és tárolási díj érvényesítése érdekében jogi eljárást kezdeményez az érvényben lévő jogszabályok alapján.

A szolgáltató az elvégzett munkáról és a beépített anyagokról a többször módosított 1989. évi XL. tv. 10.számú melléklete szerinti számlát köteles adni a szolgáltatást igénybe vevőnek. A számlán feltüntetett díjtételek a vállalt gépkocsitípusra meghatározott norma gyűjteményben vannak meghatározva. Az érvényes óraszorzókat az ügyfélszolgálatnál, illetve a műhelyben kifüggesztett tájékoztató ismerteti. A díj és a normajegyzék betekintésére az ügyfélszolgálatnál rendelkezésre áll.

Olyan munkák esetében, amelyekre javítási árjegyzék, illetve időnorma jegyzék nem készült, a vállalkozó által meghatározott, műszakilag indokolt ráfordítási időnek megfelelő javítási díjat fizeti a megrendelő.

A javítás során lecserélt fődarabok és alkatrészek a garanciális javítás kivételével, ha a megrendelő és a vállalkozó másképp nem állapodnak meg – a megrendelő tulajdonát képezik. A gépjármű és annak okmányainak átadása a megrendelő részére csak a számla kiegyenlítése után történik meg.

El nem szállított jármű után a vállalkozás pótdíjat nem számol fel.


A SZOLGÁLTATÁSSAL KAPCSOLATOS PANASZOK KEZELÉSE
Az elvégzett szolgáltatással kapcsolatos minőségi kifogások bejelentését a megrendelőnek írásban kell megtennie. A minőségi kifogás bejelentésekor a megrendelő köteles egyidejűleg a javítási számlát is bemutatni.

A téves hiba-megállapítás alapján szükségtelenül elvégzett munka ellenértékének kifizetését a megrendelő a gépjármű átvételekor megtagadhatja.

A megrendelő a jótállási feltételek alapján – melyek az ügyfélszolgálatnál, illetve a műhelyben ki vannak függesztve – a számára kijelölt jótállási időn belül követelhetik:

-hibásan vagy hiányosan elvégzett munka kijavítását;
-a kifizetett díj arányos csökkentését, illetve visszafizetését;
-az elvégzett munkával összefüggésben keletkezett hiba díjmentes kijavítását.

A hibás telepítés miatt meghibásodott gépjármű beszállításáról a szolgáltató telephelyére a megrendelőnek kell gondoskodnia.

A szolgáltató jótállási kötelezettségének saját telephelyén tesz eleget.

Szolgáltató a megrendelő minőségi kifogási kifogásait lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül köteles megvizsgálni, és ha azok alaposak, a jótállásra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően köteles javítani a hibákat.

Amennyiben a kifogás okát a szolgáltató a megrendelő által elfogadott határidőn belül alkatrészhiány miatt megszűntetni nem tudja, úgy arról a megrendelőt tájékoztatja és újabb javítási határidőt jelöl meg. Ha a szolgáltató a minőségi kifogást nem ismeri el, köteles erről a megrendelőt írásban tájékoztatni.

A szolgáltatás akkor tekinthető hibásnak, ha a vállalkozó a munkafelvétel során feltárt hibákat és a megrendelt javításokat bizonyítható módon nem, vagy rosszul végezte el, de a munka ellenértékét a számlában felszámítja.

Nem tekinthető hibásnak a szolgáltatás, ha a vállalkozó a jármű megbontása során olyan hibát talál, ami a hibafelvételkor nem volt megállapítható és a megrendelő az utólagosan tudomására hozott hiba kijavítását a szolgáltatónál nem rendeli meg.

Az előzőekben meghatározott alapelvek a panasz kivizsgálása az alábbiak szerint történik:

- a javítás mennyiben szolgálta a munkavállalásra vonatkozó bizonylatokban (megrendelőlap) rögzített és a megrendelő tudomására hozott, vagy az általa kért hiba elhárítását,
- a jármű megbontása és javítása során előállt-e olyan újabb, ami a hibafelvétel során nem jelentkezett és erről a megrendelő kapott-e tájékoztatást,
- a számlán feltüntetett javítási műveletek alapján megállapítható-e a felhasznált anyagok és alkatrészek szükségessége,
- helyesen került-e megállapításra a javításra vonatkozó jótállás mértéke, időtartama,
- a javítás eredményeként bekövetkezett-e a javított részegységek javulása és ha azok beállítási és működési paraméterei mérhetőek, mennyiben felelnek meg a gyártó által megadott értékeknek.

A rendeltetésszerű használat szempontjából lényeges, de diagnosztikai szempontból nem minősíthető szerkezeti egységek ellenőrzése szemrevételezéssel, működés, illetve futópróbával történik. Ennek során történik a jármű jellemző menettulajdonságainak, a küldő és belső szerkezeti zajoknak, az egyes szerkezeti részek működőképességének vizsgálata.

Ha a panaszos a vizsgálatnál jelen kíván lenni, úgy ezt a szolgáltató biztosítani köteles. A vizsgálat megtörténte után a megrendelő és a vállalkozó közös jegyzőkönyvet vesz fel, ahol mindketten közlik észrevételeiket.

Véleménykülönbség estén a jegyzőkönyv egy példányát, a panaszt, a továbbiakban elbíráló külső szerv (Közlekedési Főfelügyelet, Fogyasztóvédelmi Felügyelet) részére a vállalkozó köteles megküldeni.

Ha a javítás módjával kapcsolatos lényeges műszaki kérdésben merül fel vita a megrendelő és a vállalkozó között, akkor a vállalkozó köteles 3 napon belül a Közlekedés Felügyelet szakvéleményét kikérni. A minőségvizsgáló szervezet a vizsgálat soron kívül elvégzi, lehetővé téve mindkét fél jelenlétét.

Lényeges műszaki kérdések az alábbiak:

- Javítás vagy beszabályozás után a fő- illetve részegységekben nem következett be lényeges javulás, illetve a javítással kapcsolatban újabb hiba ált elő.
- A sérült kocsiszekrényen történt javítás után a főbb gépészeti egységek felfüggesztési pontjai a gyári tűréshatáron kívülre esnek, továbbá az ajtók, ablakok zárása nem megfelelő, az utas- vagy csomagtér beázik.
- Részleges vagy teljes fényezés után a jótállási időn belül a fényezett részekről a festék leválik, a szín a nem fényezett részek színétől lényegesen eltér.


Érd, 2021, október 1.


 
151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet
az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról


A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §-ában foglaltak-ra figyelemmel a Kormány a következő rendeletet alkotja:


1. § (1) A Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, az 1. mellékletben felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki.
(2) A jótállási kötelezettség teljesítése azt a vállalkozást terheli, amelyet a fogyasztóval kötött szerző-dés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez. A jótállásból eredő jogokat a fogyasztá-si cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül.
(3) Az e rendelet szerinti jótállás érvényességéhez, valamint a jótállásból eredő jogok érvényesítéséhez a vállalkozás az e rendeletben foglaltakon túl további követelményt nem támaszthat a fogyasztóval szemben, kivéve, ha a fogyasztási cikk megfelelő üzembe helyezése más módon nem biztosítható és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára.
(4) Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a vállalkozást megillető jogok a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés teljesítésé-nek időpontjában átszállnak a fogyasztóra.
(5) A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelet rendelkezése-itől a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lép-nek.
2. § (1) A jótállás időtartama:
a) 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,
b) 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
c) 250 000 forint eladási ár felett három év.
E határidők elmulasztása - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - jogvesztéssel jár.
(2) A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helye-zést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.
(3) Ha a fogyasztó a fogyasztási cikket az átadástól számított hat hónapon túl helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának napja.
(4) A fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjá-tól kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.
3. § (1) A vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát.
(2) A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni.
(3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni:
a) a vállalkozás nevét, címét,
b) a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint - ha van - gyártási szá-mát,
c) a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással,
d) a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának vagy - a vállalko-zás vagy közreműködője általi üzembe helyezés esetén - a fogyasztási cikk üzembe helyezésének idő-pontját,

e) a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá
f) az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereske-delmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti,
g) a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását, elekt-ronikus dokumentumon való átadás esetén az elektronikus aláírást.
(4) A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó jogszabályból eredő jogait nem érinti.
(5) A vállalkozás az e rendelet előírásainak megfelelő jótállási jegyet elektronikus úton is átadhatja a fogyasztó részére. A fogyasztó részére elektronikusan átadott számla jótállási jegyként akkor fogadha-tó el, ha tartalma megfelel e rendelet jótállási jegyre vonatkozó előírásainak is. A vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton való átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon köteles. Ha a vállalkozás a jótállási jegyet elektronikus dokumentumként nem közvetlen megkül-déssel adja át, hanem letöltést biztosító elérési cím formájában bocsátja azt a fogyasztó rendelkezésé-re, akkor az elektronikus jótállási jegy letölthetőségét a jótállási idő végéig nem szüntetheti meg, a letöltési cím elérhetőségét biztosítania kell. A vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton történő át-adására legkésőbb a termék átadását vagy üzembehelyezését követő napon köteles.
(6) Vita esetén az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítését a vállalkozás köteles bizo-nyítani.
4. § (1) A jótállásból eredő jogok - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a jótállási jeggyel érvényesíthe-tőek, amelynek nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása.
(2) A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása a jótállás érvényességét nem érinti.
(3) A jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát - a fogyasztó bemutatja. Ebben az eset-ben a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek.
5. § (1) A fogyasztó a kijavítás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telep-helyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.
(2) A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre.
(3) Kijavítás iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak vagy - a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesí-tett kijavítás iránti igény esetén - a javítószolgálatnak a jótállási jegyen vagy ahhoz csatoltan fel kell tüntetnie:
a) a kijavítás iránti igény bejelentésének és a kijavításra történő átvételnek az időpontját, valamint gép-jármű esetében a kilométeróra állását,
b) a hiba okát és a kijavítás módját, továbbá
c) a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, valamint gépjármű esetében a kilométeróra állását.
(4) Kicserélés iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak a jótállási jegyen fel kell tüntetnie a kicserélés tényét és időpontját.
(5) Ha az e rendeletben meghatározott jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal tör-ténő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemu-tatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
(6) Ha az e rendeletben meghatározott jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik - a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában -, valamint ha a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a fo-gyasztó nem igényli a vételár arányos leszállítását, és a fogyasztó nem kívánja a fogyasztási cikket a vállalkozás költségére kijavítani vagy mással kijavíttatni, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fo-gyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az álta-lános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
(7) Ha a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított har-mincadik napig nem kerül sor, - a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában - a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
(8) Az (5)-(7) bekezdés előírásai az 1. melléklet 8. pontjában felsorolt fogyasztási cikkek közül az elekt-romos kerékpárra, elektromos rollerre, quadra, motorkerékpárra, segédmotoros kerékpárra, személy-gépkocsira, lakóautóra, lakókocsira, utánfutós lakókocsira, utánfutóra, valamint a 9. pontban megha-tározott motoros vízi járműre nem vonatkoznak.
6. § (1) A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi cso-magként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megja-vítani.
(2) Ha a kijavítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visz-szaszállításról a vállalkozás, vagy - a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén - a javítószolgálat gondoskodik.
7. § Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számí-tott három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a Polgári Törvény-könyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletkölt-ségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
7/A. § E rendelet alkalmazásában gyártó: a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállás-nak egyes vonatkozásairól szóló, 1999. május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (2) bekezdés d) pontjában meghatározott gyártó.
7/B. § (1) A 2-7. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött fogyasztói szerződésekre kell alkalmazni.
9. § E rendelet 7/A. §-a a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatko-zásairól szóló, 1999. május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (2) bekezdés d) pontjának való megfelelést szolgálja.



Melléklet a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelethez*


1. 10 000 forintot elérő eladási árú háztartási készülékek, így különösen hűtőszekrény, fagyasztó, kom-binált hűtőszekrény, villanytűzhely, mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasaló, vízmelegítő, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezés, porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztító-gép, padlósúroló- és fényesítőgép, varrógép, kö-tőgép, villanybojler, szivattyú;
2. 10 000 forintot elérő eladási árú villamos energiával működtetett konyhai kisgépek, így különösen mikrohullámú sütő, kenyérsütő, kenyérpirító, kávéfőző, kávéfőzőgép, vízforraló, konyhai robotgép, grillsütő, olajsütő, ostyasütő, fánksütő, gofrisütő, szendvicssütő, elektromos palacsintasütő, elektro-mos pizzasütő, elektromos rotyogtatófazék, elektromos serpenyő, elektromos popcornkészítő, elekt-romos kontaktgrill, forgónyárs, mini tűzhely, rizsfőző készülék, tésztafőző, tojásfőző, ételpároló, légke-veréses főzőedény, gyümölcsaszaló;
3. 10 000 forintot elérő eladási árú gázkészülékek, így különösen tűzhely, konvektor, gázkazán, gázboj-ler, gázgrill, gázzsámoly, gázsütő, gázperzselő, gázlámpa;
4. 10 000 forintot elérő eladási árú motoros kerti gépek és nem motoros kertészeti eszközök, így külö-nösen kapálógép, fűnyíró, fűkasza, tologatós fűnyíró;
5. 10 000 forintot elérő eladási árú motoros kézi szerszámok, így különösen láncfűrész, fúrógép, ütvefú-rógép, sarokköszörű, körfűrész, gyalu;
6. 10 000 forintot elérő eladási árú legalább egyéves kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és ké-szülékek, valamint napszemüvegek;
7. 10 000 forintot elérő eladási árú egészségmegőrző termékek és eszközök, így különösen elektromos masszírozó, mágneses termék, fényterápiás eszköz;
8. 10 000 forintot elérő eladási árú közlekedési eszközök, így különösen kerékpár, elektromos kerékpár, elektromos roller, quad, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakóko-csi, utánfutós lakókocsi, utánfutó;
9. 10 000 forintot elérő eladási árú motoros vízi járművek;
10. 10 000 forintot elérő eladási árú gyermekgondozási cikkek, így különösen pelenkázó-, illetve mos-dató-állvány, babakocsi, magas- és asztalra szerelhető etetőszék, biztonsági gyermekülés;
11. 10 000 forintot elérő eladási árú gyermekmegfigyelő berendezések, így különösen légzésfigyelő, szívhangfigyelő, bébiőrző;
12. 10 000 forintot elérő eladási árú gyermekhinták, csúszdák és hasonló tevékenységet igénylő gyer-mekjátékok bel- és kültéri, otthoni használatra;
13. 10 000 forintot elérő eladási árú világítástechnikai termékek, így különösen lámpatest, fényforrás;
14. 10 000 forintot elérő eladási árú biztonsági riasztó- és jelzőberendezések;
15. 10 000 forintot elérő eladási árú elektronikus hírközlő végberendezések, így különösen telefon, mobiltelefon, telefax-készülék, több funkciós készülék;
16. 10 000 forintot elérő eladási árú híradástechnikai készülékek, így különösen üzenetrögzítő, kihango-sító készülék, műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televízió, projektor, videomagnó, rádió, autórádió, rádiós ébresztőóra, műholdas helymeghatározó, lemezjátszó, szalagos és kazettás magnó, CD-felvevő és lejátszó, DVD-felvevő és lejátszó, játékkonzol, Blu-ray lejátszó és -író, asztali médialejátszó, egyéni hangrendszer, keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal, mikrofon és fül-hallgató, head-set;
17. 10 000 forintot elérő eladási árú információtechnikai készülékek, így különösen asztali számítógép, laptop, note-book, tablet, PDA, monitor, nyomtató, szkenner, fényképezőgép, film- és hangfelvevő kamera, videokamera és camcorder, diktafon, fotónyomtató, film- és diaszkenner, MP3 és MP4 leját-szó, hordozható médialejátszó, pendrive, memóriakártya, akkumulátor-töltő, számológép, zsebszámo-lógép;
18. 10 000 forintot elérő eladási árú irodatechnikai berendezések, így különösen iratmegsemmisítő, fénymásoló, laminálógép;
19. 10 000 forintot elérő eladási árú írásvetítők és filmtechnikai berendezések, így különösen film- és írásvetítő, filmnagyító, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülék;
20. 10 000 forintot elérő eladási árú optikai eszközök, így különösen távcső, látcső, mikroszkóp, tele-szkóp;
21. 10 000 forintot elérő eladási árú hangszerek;
22. 10 000 forintot elérő eladási árú órák és ékszerek;
23. 10 000 forintot elérő eladási árú bel- és kültéri bútorok, fekvőmatracok;
24. 10 000 forintot elérő eladási árú mérőműszerek, generátorok, tápegységek;
25. 10 000 forintot elérő eladási árú lőfegyverek;
26. 10 000 forintot elérő eladási árú sporteszközök, vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó eszközök;
27. 10 000 forintot elérő eladási árú villamos energiával működtetett szépségápolási eszközök, így kü-lönösen hajszárító, hajformázó, testszőrnyíró gép, epillátor, villanyborotva;
28. 50 000 forintot elérő eladási árú nemes és félnemes szőrmésbőrből készült szőrmeruházati termé-kek;
29. 10 000 forintot elérő eladási árú nyílászárók, így különösen ablak, kül- és beltéri ajtó, garázsajtó;
30. 10 000 forintot elérő eladási árú árnyékolástechnikai eszközök, így különösen kézi vagy motoros meghajtású redőny, reluxa, napellenző, szalagfüggöny;
31. 10 000 forintot elérő eladási árú kaputelefon, kamerás megfigyelőrendszer;
32. 10 000 forintot elérő eladási árú garázskapu és egyéb kapu meghajtás, vezérlés;
33. 10 000 forintot elérő eladási árú zuhanykabin, kád, csaptelep;
34. 10 000 forintot elérő eladási árú napkollektor, napelemrendszerek;
35. 10 000 forintot elérő eladási árú játék hoverboard, játék elektromos roller, játék drón;
36. 10 000 forintot elérő eladási árú külön jogszabályban nyílt kategóriába sorolt drónok;
37. 10 000 forintot elérő eladási árú, az előzőekben felsorolt termékcsoportokhoz tartozó termékek tartozékai és alkotórészei.


 
249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet
az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról


A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 248. §-ában foglaltakra figyelemmel a Kormány a következőket rendeli el:


1. § (1) Ha a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés tárgya a fogyasztó által megrendelt, a Mellékletben felsorolt javító-karbantartó szolgáltatás (a továbbiakban: szolgáltatás), és a szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja, a szolgáltatást nyújtó vállalkozást jótállási kötelezettség terheli. A jótállásból eredő jogokat a szolgáltatás tárgyát képező dolog (a továbbiakban: dolog) tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki arra a szolgáltatásra, amelyet a szolgáltatás tárgyát képező dologra vonatkozó szavatossági vagy jótállási igény alapján teljesítettek.
(3) Az e rendeletben előírt jótállás érvényességéhez, valamint a jótállásból eredő jogok érvényesítéséhez a vállalkozás az e rendeletben foglaltakon túl további követelményt nem támaszthat a fogyasztóval szemben.
(4) A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelet rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.
2. § (1) A jótállás időtartama hat hónap. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) A jótállási határidő a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére való átadásával, vagy - ha az üzembe helyezést a vállalkozás végzi - az üzembe helyezés napjával kezdődik.
3. § (1) A vállalkozás a szolgáltatás díjának átvételekor vagy a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére történő átadásakor jótállási jegyet köteles a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát.
(2) A jótállási jegyen fel kell tüntetni:
a) a vállalkozás nevét és címét;
b) az elvégzett szolgáltatás megnevezését, a felhasznált alkatrészeket, anyagokat;
c) a szolgáltatás díját;
d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének feltételeit és határidejét, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti; továbbá
e) a dolog fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, továbbá személygépkocsi és motorkerékpár esetében a kilométeróra állását.
(3) A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni.
(4) A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó jogszabályból eredő jogait nem érinti.
(5) A jótállásból eredő jogok - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a jótállási jeggyel érvényesíthetők. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása a jótállás érvényességét nem érinti.
(6) A jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát - a fogyasztó bemutatja. Ebben az esetben a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek.
4. § (1) A vállalkozás a fogyasztó jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti:
a) a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez,
b) a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
c) az elvégzett szolgáltatás megnevezését, díját,
d) a dolog átadása vagy az üzembe helyezés időpontját,
e) a hiba bejelentésének időpontját,
f) a hiba leírását,
g) a (4) bekezdés szerinti eset kivételével a jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasítása esetén annak indokát, továbbá
h) az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.
(2) Ha a jótállási igény rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni.
(3) A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.
(4) Ha a vállalkozás a fogyasztó jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról - az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is - öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót.
(5) A vállalkozás a kijavítás vagy a munka újbóli elvégzésének határidejét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (4) bekezdésére figyelemmel köteles megállapítani és a fogyasztót a vállalt határidőről a bejelentéskor vagy a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ott megjelölt időtartamon belül tájékoztatni.
(6) A vállalkozás a fogyasztó jótállási igényéről felvett jegyzőkönyvet az annak felvételétől számított három évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóság kérésére bemutatni.
5. § (1) A vállalkozás a dolgot kijavításra elismervény ellenében köteles átvenni. Az elismervényen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, a dolog azonosításához szükséges adatokat, a dolog átvételének idejét és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti.
(2) Amennyiben a hibás teljesítés folytán a kijavítandó dolog elszállítása vagy visszaszállítása szükséges, erről - a melléklet 4. pontjában felsorolt járművek, továbbá a 10 kg-nál kisebb tömegű és tömegközlekedési járművön szállítható dolgok kivételével - a vállalkozás köteles gondoskodni. Amennyiben az el-, illetve visszaszállítást a vállalkozás elmulasztja, azt a vállalkozás költségére a fogyasztó is elvégezheti vagy elvégeztetheti.
5/A. § (1) Kijavítás iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak a jótállási jegyen vagy ahhoz csatoltan fel kell tüntetnie:
a) a kijavítás iránti igény bejelentésének és a kijavításra történő átvételnek vagy - helyben történő kijavítás esetén - a kijavítás megkezdésének az időpontját, valamint gépjármű esetében a kilométeróra állását,
b) a hiba okát és a kijavítás módját, továbbá
c) a dolog fogyasztó részére történő visszaadásának vagy - helyben történő kijavítás esetén - a kijavítás befejezésének időpontját, valamint gépjármű esetében a kilométeróra állását.
(2) A szolgáltatás részben vagy egészben való újbóli teljesítése iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak a jótállási jegyen fel kell tüntetnie az újbóli teljesítés tényét és időpontját.
5/B. § (1) A 3. § (1)-(4) bekezdésében és a 4-5/A. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
6. § (1) Ez a rendelet 2004. szeptember 1-jén lép hatálya, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.



Melléklet a 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelethez


1. Lakás-karbantartási és -javítási szolgáltatások.
2. Háztartási gépek és készülékek javítása.
3. Barkács- és kerti szerszámok javítása.
4. Személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása.
5. Audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása.
6. Gyógyászati segédeszközök javítása.
7. Telefon- és telefax-berendezések javítása.
8. Hangszerek javítása.
9. Órák javítása.



Munkánkat befolyásoló legfontosabb jogszabályok, dokumentumok:

1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről, a végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelettel
249/2004. (VIII. 27.) Kormány rendelet a javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról
1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet a a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről
91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, valamint a környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatos egyes díjakról
5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról
6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről
1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól
7/2002. (VI. 29.) GKM-BM-KvVM együttes rendelet a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról
Minőségirányítási kézikönyv